Nemzeti Csomópont - Szlovénia

A Nemzeti Csomópont (NN) hatóköre: A szlovén NN összekapcsolja az operatív csoportokat, a kutatást, a tanácsadó szolgálatokat és az önkormányzatokat, amelyek a fenntartható talajgazdálkodás, a tápanyag-hatékonyság, a vízvédelem és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdaság területén dolgoznak. A gyakorlaton alapuló innovációra és a helyszíni tesztelésre összpontosít, megosztva a használatra kész megoldásokat, mint például az optimalizált trágyakezelés, a takarónövények, a precíziós trágyázás és öntözés, a bioszén alapú talajjavítók, valamint a természetvédelmi mezőgazdaság, összhangban a szlovén AKIS-szel és a KAP stratégiai tervvel.

Tagok

  1. Innovatív trágyázási gyakorlat állati trágyával – Ez a projekt innovatív hígtrágya-kijuttatási gyakorlatokat fejleszt és tesztel a gazdaságokban az ammóniakibocsátás és a nitrogénveszteség csökkentése, a tápanyag-hatékonyság javítása és az ásványi műtrágyáktól való függőség mérséklése érdekében.
  2. Zeolit használata szántóföldi vetésforgókban a növénytermesztés fenntarthatóságának javítása érdekében vízvédelmi területeken - A projekt zeolitot és diverzifikált vetésforgókat alkalmaz a vízvédelmi zónákban a tápanyag-visszatartás javítása, a nitrogén kimosódásának csökkentése és a magas terményhozam fenntartása érdekében környezeti korlátok mellett.
  3. HuMUs: Egészséges települési talajok - Egy EU Mission Soil projekt, amely önkormányzatokat és régiókat von be a talajvédelem és -helyreállítás tudatosságának növelésébe, kapacitásépítésbe és helyi megoldások közös kidolgozásába.
  4. Waste4Soil: Élelmiszer-hulladékból fenntartható talajjavítók – A projekt körforgásos megoldásokat fejleszt az élelmiszer-feldolgozási maradványok helyileg adaptált, környezetbarát talajjavítókká való átalakításával, amelyek javítják a talaj egészségét és támogatják a fenntartható élelmiszerrendszereket.
  5. A növénytermesztés alkalmazkodása az éghajlatváltozáshoz és a talajvédelemhez - Ez a projekt az öntözés hatékonyságának, a talaj vízmegtartó képességének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességének javítására összpontosít távérzékelés, a nitrátkimosódás monitorozása, valamint az agronómiai és gazdasági hatások értékelése révén.
  6. Az állati trágya felhasználásának optimalizálása – A projekt javítja a hígtrágya tápanyag-gazdálkodását az alkalmazás időzítésének és módszereinek optimalizálásával, a nitrát kimosódásának csökkentésével, a talaj szervesanyag-tartalmának növelésével és az éghajlati stresszel szembeni ellenálló képesség fokozásával.
  7. Takarónövények integrálása a szántóföldi vetésforgókba a talaj zöldítéséhez - Összehasonlító projekt, amely áttelelő takarónövények – különösen hüvelyesek – bevezetését célozza az állatállomány nélküli gazdaságokban a talajtakarás és a nitrogénegyensúly javítása, valamint az ásványi műtrágya-felhasználás csökkentése érdekében, a hozamok fenntartása mellett.
  8. Precíziós mezőgazdaság és digitalizáció a fenntarthatóbb növény- és zöldségtermesztésért - Ez a projekt bemutatja, hogyan csökkenti a precíziós gazdálkodás és a digitális eszközök a felhasznált inputokat, a kibocsátásokat és a költségeket, miközben javítja a termelékenységet és támogatja a megalapozott beruházási döntéseket a gazdaságok szintjén.
  9. Precíziós trágyázás és permetezés – A projekt változó arányú trágyázási és permetezési technológiákat tesztel talajszkennelés, távérzékelés, GNSS-gépek és döntéstámogató eszközök segítségével, tanácsadói irányelvek és szolgáltatásalapú üzleti modellek mellett.
  10. A sorközi takarónövényektől az egészséges növényekig és a fenntartható talajhasználatig – A projekt a sorközi takarónövények termesztését népszerűsíti a talaj termékenységének, a növények egészségének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességének javítása, a vegyi anyagoktól való függőség csökkentése és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása érdekében.
  11. Fenntartható gyakorlat az elhagyott mezőgazdasági területek rekultivációjában a precíziós mezőgazdaság alapján - Ez a projekt leromlott és elhagyott mezőgazdasági területeket állít helyre precíziós mezőgazdasági technikák alkalmazásával a talaj termékenységének javítása, az erózió csökkentése, az invazív fajok elleni védekezés és a termőföld bővítése érdekében.
  12. Innovatív öntözés a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásáért a talaj- és vízkészletek fenntartható védelmével együtt - A projekt vízhatékony öntözési stratégiákat, aszálytűrő növénytermesztési megoldásokat, valamint a szennyezés és a nitrát talajvízbe történő kimosódásának csökkentésére irányuló intézkedéseket dolgoz ki.
  13. Biochar előállítása és felhasználása a gazdaságokban, valamint fenntarthatóan termékeny talaj létrehozása gilisztakomposzt segítségével - A projekt biochar és gilisztakomposzt előállításával és alkalmazásával foglalkozik a gazdaságokban a talajminőség javítása, a szénmegkötés fokozása, valamint az éghajlatváltozás mérséklésének előnyeinek bemutatása érdekében a gyakorlati gazdálkodási körülmények között.
  14. Hígtrágya javítása biochar felhasználásával - Ez a projekt biochar és állati trágya kombinációjával egy jobb, kevésbé szagú, jobban megtartja a tápanyagokat és kisebb környezeti terhelést okozó műtrágyát hoz létre.
  15. Innovatív bioszén alapú műtrágyák fejlesztése biozöldségtermesztéshez - A projekt bioszén alapú műtrágyákat és komposztálási megközelítéseket fejleszt a talajszerkezet, a vízmegtartó képesség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség javítása érdekében az biokertészeti rendszerekben.
  16. STRATUS: Tanácsadók összekapcsolása Európa-szerte az integrált trágyázási gazdálkodás terén - Egy uniós szintű projekt, amely tanácsadókat köt össze a tápanyagveszteséget csökkentő, a talaj termékenységét megőrző integrált trágyázási stratégiákkal kapcsolatos tudáscsere felgyorsítása érdekében.
  17. Gyomirtó szerek nélküli természetvédelmi mezőgazdasági rendszer az ökológiai termelésben – A projekt gyomirtó szerektől mentes természetvédelmi mezőgazdasági gyakorlatokat fejleszt ki a gyomirtás, a talajromlás, a biológiai sokféleség csökkenésének és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében az ökológiai gazdálkodási rendszerekben.